Egy arcél a neten
„Segíteni kívánjuk szerte a világban azokat a közösségeket, amelyek társadalmi életüket, közösségi szervezeteiket biztonságosabbá, egészségesebbé és virágzóbbá kívánják tenni”.
Kutatási integritás
A mi hivatásunk az, hogy a különböző szintű döntéshozók képességei a mi segítségünkkel magasabb szintre fejlőd- hessenek, az általunk elvégzett kutatások és elemzések segítségével. Mivel az általunk végzett tevékenység érték- központúsága, objektivitása, valamint a legmagasabb szintű integritás és etikai viselkedés iránti megingathatatlan elkötelezettségünk képezi egész működésünk alapját, ebből következik, hogy kutatásaink és elemzéseink mindig szigorúan objektívek és pártatlanok. Kutatási eredményeinket, tanulmányainkat robusztus, tűpontos minőségbizto- sítás jellemzi. A pénzügyi vagy egyéb érdekek lehetséges ütközését, közismerten szigorú munkatársi képzéseinkkel, projektjeink állandó átvilágításával, a tökéletes átláthatóság állandósításával kerüljük el. Intellektuális önállóságun- kat, szabadságunkat kutatási eredményeink rendszeres megjelentetésével és a kutatási munkánkat finanszírozó for- rások megjelölésével biztosítjuk.
Emelt szintű összefoglaló tájékoztatás
2022. január 25.
(egy hónappal az orosz-ukrán háború kitörése előtt….)
Németország meggyengítése, az Egyesült Államok megerősítése
Ha ez megtörténne, az idővel Európát – úgy gazdasági, mint politikai értelemben – az Egyesült Államok komoly versenytársává emelhetné.
A német és az európai uniós gazdaság sérülékeny pontjai
A már említett, Európából Amerika felé áramló források csak akkor növekedhetnének számottevően, ha Németországban elindulna egy kontrollált gazdasági krízis.
A kontrollált krízis
Az életszínvonal várható drámai süllyedése még ráveheti a kormányt, hogy újragondolja döntéseit és visszatérjen az európai szuverenitás és a stratégiai autonómia ideájához.
Ekkor lehetségessé válik majd Oroszország, mint agresszor megbélyegzése, és a jó előre előkészített szankciós csomagok fokozatos bevetése.
Várható következmények
Nyilvánvaló, hogy a fent vázolt lépések nemcsak végzetes csapást mérnek a német gazdaságra, de nyomában az egész Európai Uniós gazdaság kivédhetetlenül összeomlik.
Itt nem a gazdasági növekedés csökkenéséről beszélünk, hanem egy olyan fennálló, állandósuló recesszióról és hanyatlásról a GDP területén, amely a következő 5-6 évben legalább évi 3-4%-os lesz. Egy ilyen zuhanás természetes módon pénzpiaci pánikhoz vezet majd, vagyis a tőzsdék összeomlásához.
Az euró minden bizonnyal és visszafordíthatatlanul a dollár alá zuhan. A valutának ez a komoly esése globálisan masszív eladási hullámhoz vezet majd, mivel „toxikus” valutává vált, és a világ minden országában szabadulni pró- bálnak majd tőle. A nyomában keletkezett űrt betölti a dollár és a jüan.
A prolongált gazdasági recesszió természetesen az életszínvonal drasztikus eséséhez vezet majd, ugyanakkor a munkanélküliség drasztikus megemelkedéséhez (egyedül Németországban elérheti a 200-400.0000 főt). Ez aztán egy exodust eredményez, a magasan képzett szakmunkások, értelmiségi vezetők körében, akik számára ma, nem létezik más célország, mint az Egyesült Államok. Valamivel kisebb mértékű migráció várható néhány más európai uniós országból is.
Az itt felvázolt jövőkép, amennyiben megvalósul, nemzeti pénzügyi állapotunk erősítését szolgálja majd direkt és indirekt formában. Rövid távon visszafordítja a ránk leselkedő gazdasági recessziót, miközben konszolidálja az amerikai társadalmat, sikeresen elvonva figyelmét az azonnali ökonómiai problémákról. Ez pedig jelentősen csökkenti egy választási vereség kockázatát.
Középtávon (4-5 év) a tőkevándorlás, az újraorientált logisztikai áramlások, a versenyhelyzet átrendeződése kü- lönösen a vezető iparágakban, mindösszesen 7-9 trillió amerikai dollár beáramlását jelentené.
Sajnálatosan az általunk itt felvázolt tervekből középtávon Kína is hasznot húzna. Ugyanakkor Európa mély po- litikai függése az Egyesült Államoktól lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyan semlegesítsük egyes európai álla- mok lehetséges kísérleteit arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljenek Kínával.
***
Mielőtt a fenti írást teljes mélységében értelmeznénk, még egyszer idézzük vissza a terv kigondolóinak és elkészítőinek felénk fordított bemutatkozó arcát:
„A Rand Corporation, olyan szervezet, amely kutatási és fejlesztési céllal jött létre. Missziója, hogy munkájával segítse a társadalmi szférában a legkülönbözőbb területeken szükséges szabályozó keretek, szervezési javaslatok állandó fejlesztését, a következő céllal:
Segíteni kívánjuk szerte a világban azokat a közösségeket, amelyek társadalmi életüket, közösségi szervezeteiket biztonságosabbá, egészségesebbé és virágzóbbá kívánják tenni”.
A Rand egy nonprofit, politikailag semleges testület, amely teljes mértékben elkötelezett a közösségi érdekek képviseletének irányában.
Kutatási integritás
A mi hivatásunk az, hogy a különböző szintű döntéshozók képességei a mi segítségünkkel magasabb szintre fejlődhessenek, az általunk elvégzett kutatások és elemzések segítségével. Mivel az általunk végzett tevékenység értékközpontúsága, objektivitása, valamint a legmagasabb szintű integritás és etikai viselkedés iránti megingathatatlan elkötelezettségünk képezi egész működésünk alapját, ebből következik, hogy kutatásaink és elemzéseink mindig szigorúan objektívek és pártatlanok. Kutatási eredményeinket, tanulmányainkat robusztus, tűpontos minőségbiztosítás jellemzi. A pénzügyi vagy egyéb érdekek lehetséges ütközését, közismerten szigorú munkatársi képzéseinkkel, projektjeink állandó átvilágításával, a tökéletes átláthatóság állandósításával kerüljük el. Intellektuális önállóságunkat, szabadságunkat kutatási eredményeink rendszeres megjelentetésével és a kutatási munkánkat finanszírozó források megjelölésével biztosítjuk”.
***
Mire véljük ezt az írást?
Legyen „valódi”, legyen „hamis”, minden sora beteljesedni látszik jelenünkben. Mi szólal meg egy XXI. századi európai lélekben egy ilyen írás olvasása után?
Egyáltalán mit jelent az, hogy európai lélek?
A mai világban divatos az európaiságot egyfajta amerika-ellenességként értelmezni. Nem kifejezett ellenségességet értenek ez- alatt, inkább a különbségek igenlését, és további különbözni akarást a mai Amerikai Egyesült Államok által megtestesített emberi jellegzetességektől, politikai-ideológiai irányultságoktól. Mi dolgozik egy lélekben, amikor a megkülönböztetés igénye szerint él?
Az utolsó 300 év történelméből fakad a megállapítás: európai gyökér, amerikai lomb. Ilyen rátekintésben ma európainak lenni va- lamiféle konzervativizmust jelenthet. Európa a megtartó, az értékőrző. Törzs, amelynek ága átnyúlt az óceánon és kilombosodott. Ezt egyébként az amerikaiak többsége is elismeri, amikor Európát „óvilágnak” nevezi.
Ha most ideidézzük Makovecz Imrét, az ő számára a feltett kérdés itt is mélyebb rétegeket érintett:
Milyen élettervet szőttünk mi, a mai korban Európába készülő szellemek születésünk előtt?
Mivel tudván tudta, hogy a kontinens bensejében egy új Nap készül felkelni, az Ő lényében az új Napkelte deklarációja mögött egy olyan bizonyosság munkált, amely meg volt győződve egy új európai ébredés esedékességéről, világjövőt eldöntő jelentőségéről. Benne is, mint a hosszú-emlékezetű emberekben általában, az európaiság a kelta-szkíta-hun-hellén-római-keresztény szellemiség egybefont tartóerejét jelentette, és egy ilyen megidézhető múltra alapozó feladatot, melyet az európai szellem nem kényszerből, hanem a világfejlődés szükségszerűségéből fakadóan választott magának.
A felvilágosodás óta a modern filozófusok olyan állítólagos jellemzőkkel kívánják meghatározni a valóságot, amelyek leginkább rájuk, másra azonban nem érvényesek, sőt az érvelés legelemibb logikai szabályait felrúgva, összevonva sem csak arra érvényesek, amit definiálni akarnak, hanem sok minden másra is.
Természetjogi univerzalizmus, racionális vitakényszer, emberi méltóság, vallási tolerancia, emberi jogok, erkölcsi autonómia, kép- viseleti demokrácia – ezekkel a meghatározásokkal nem lehet mit kezdeni. Azért nem, mert minden európai ismer például nálánál vallási szempontból toleránsabb, más földrészen élő embert. Bár a felvilágosodás Európában született, alig több, mint 300 éves, és ez Európa mítoszának, történetének, sajátosságainak szempontjából elenyésző idő.
A felvilágosodást Amerika ölelte magához, s lett belőle – szellemi szempontból – a tanult tudatlanság, a „műveltség réme”, és egy állítólagos kultúrfölény hübrisze, amely elkerülhetetlenül más országok, sőt kontinensek meghódítására sarkallta e fiatal államot.
Ma nem feladatunk, hogy az évszázadok nyugtalanságában, kalandor kísérletező ellentmondásokban törékennyé vált Európa jellemzőit keressük, hanem – visszatérve az individuális európai lélek, szellem területére – azokat a vonásokat, amelyek miatt ma érdemes európaiként élni.
Ebből vajmi keveset találunk az Európai Unió alkotmányában, amely tükrözi, hogy az Unió egy gazdasági-jogi kezdeményezés. Alkotmányában a szolidaritást helyezték az emberi testvériség helyébe, és amikor a továbbiakban a fenntartható fejlődésről, tudományos és műszaki haladásról, békéről, mint legfőbb ideológiai sarokpontokról beszélnek, akár az Egyesült Államok alkotmányát is olvashatnánk. Le kell azonban szögeznünk:
Európa nem azonos az Európai Unióval.
Európainak lenni nem annyi, hogy tagjai vagyunk az Uniónak, avagy sem. A dolgok ennél sokkal bonyolultabbak.
***
Európa mítosza
Európának tehát Jupiter/Zeusz feladata van: kifejleszteni azt a gondolkodást, amelybe szellemileg kreatív erők újra beléphetnek és működhetnek. Európának ezért a jelenlegi gondolkodást a legmagasabb tökélyre kell fejlesztenie. Az ehhez feltétlenül szükséges – ma még az európai lélek mélyén alvó – új szellemi érzékszervek, mint az Én-érzék, a gondolat- és a beszédérzék kifejlesztése pedig kimondottan a közép-európai népek feladata.
Európa születésének mítosza igazán a mai modern korban válik jelentőssé, mivel Jupiter/Zeusz tiszta gondolatvilágát egyre erő- sebben támadja a Minotaurusz, azzal a veszedelmes, röghöz láncolt gondolkodással, amely elvesztheti az önzetlen igazságkeresés impulzusát. A hazug, hamis gondolkodás délibábja tönkreteszi az emberiséget, felfalja az ifjú géniusz-erőket. Egyedül a szellem hősies tettei menthetik meg a jövőt.
Már a XIX. század gondolkodói megélték, ahogy fokozatosan kezdték elveszíteni gondolataik szellemi tartalmát.
Mit tehet akkor a mai ember, aki elolvassa a Rand.org bizalmas jelentését?
Mit tehet Michael, akinek uralmi korszakában élünk, akit úgy is nevezünk, hogy a Gondolat Tüzes Hercege?
Mit tehet Michael, amikor éjszakai állapotunkban felajánljuk neki ezt a kortörténeti jelentést?
Gondolatokat küldhet a hozzá forduló emberi lelkekbe az új szellemiségről, amelyre Európának végzetesen szüksége van, de amelynek az individuális ember legbensőbb középpontjában kell megjelennie. Ebből egy új szellemi kondíció fakad, nevezhetjük etikai individualizmusnak, amely természetes módon hordozza magában a felismerés lelkiismeretét és kreatív egyediségét. Az ilyen irányba szellemileg ébredő ember saját erőből formálja meg azokat a gondolatokat, amelyek egyenesen jelen történelmünk vezérlő szellemé- től érkeznek, és az egész emberiség jövőjére irányulnak.
„Felkészítem magam arra az új, fejlődési korszakra, amely átvezet a XX. századból a XXI.. századba, mert látom, érzékelem, értem, felfogom, hogy hatalmas romboló erők működnek ma a Földön.
A Föld minden kulturális és civilizációs eredménye, eddig megalkotott életműve – idéző emlékezet híján – hanyatlásnak fog indul- ni és végül megsemmisülésre ítéltetik, ha Michaelnek, a jelenkor vezérlő szellemének impulzusa nem ébreszti fel az emberi lényeket az egyre betegebb létben nyugtalan álmukból”.
Négy és fél ezer évnyi létezés után Európa új születése készülődik bennünk. A föníciai királyleány örökségét, ezt a szépséges kon- tinenst az egész Föld közepének is tekinthetjük, közepet a keleti és nyugati emberiség között, ahol az emberiség végrehajtja azt a különleges feladatot, hogy a nemzeti lelkületek sokszínű, szellemileg gazdag találkoztatásából a világ elé tárja az ember magasabb Én-jét, minden emberi individuum megszületni készülő szellemi Önvalóját.
Kelet és Nyugat civilizációs különbségét olyan képpel is kifejezhetjük, hogy Amerika leginkább luxusvillát akar építeni, Oroszország pedig templomot. Ez abból fakad, hogy a Nyugat (Amerika és Nyugat-Európa) népeinek figyelme elsősorban a földi világ felé fordult az utolsó fél évezredben. A keleti oldalon Oroszország finom, jövőbemutató fluidikus kapcsolódást őriz Ázsiához.
E kettő kontrasztja ma minden további nélkül találkoztatható az emberi lélekben.
A szellem területén az ember saját magáért akar felelősséget vállalni, és saját kulturális élete ápolása felől szabadon kíván dönteni. Egy nemzet kulturális életéhez mindaz hozzátartozik, amely egy nép lelki karakterével összefügg. Az emberekben élő hajlam erre a nemzeti-lelki sajátosságból fakadó szabad, önálló orientációra a szellemi-kulturális élet területén, ez igényli ma a legnagyobb figyelmet jelenünk és jövőnk számára.
A közép-európai lelkek számára világos kell, hogy legyen, hogy a közelmúlt és a jelen megrendítő eseményei minden bizonnyal egy új korszakot vezetnek be.
Mi, modern emberiség, kollektív sorsunkban olyan helyzetbe kerültünk, amelyben csak nagyon kevéssé tudunk segíteni önmagunkon, másrészről azonban hatalmas képességek, kísértések kínálkoznak arra, hogy szinte jóvátehetetlenül tönkretegyük magunkat.
Európa közepe misztériumtér.
Olyan térség, amelyben az embereknek el kell jutniuk oda, hogy belső munkával – a közönséges történelmen túlmenően – orientálódni akarjanak a történelem azon szféráiban, amelyet ma csak a szellemiből lehet leolvasni és le is olvasható. Nincs szükség ködös módon, a kornak nem megfelelő vizionárius állapotokat kifejleszteni, de rendkívül fontos, hogy foglalkoztasson bennünket mindaz, ami az egyéni, emberi biográfia sorsösszefüggéseiben megfigyelhető. A közép-lelkek számára első feladat és kötelezettség, hogy az emberiség eredetét, fejlődését a jelenig menően, valamint a valószínű jövőfejlődés irányába szellemileg megértse. Éppen az ébredő középtől követeli a világsors egy probléma megoldását, amely azonban egyedül a szellemi világba való betekintés alapján oldható meg. Az intellektualizmus már egész Európát hatalmába kerítette,
de itt Közép-Európában nincs létjogosultsága.
A korszellem azt kívánja, hogy itt egy adott világhelyzet szellemi megértéséből szülessenek a tettek, egy olyan szakrális szemléletből, amely intuícióvá avatja a gondolkodást, és nem alapelvek, vagy mumifikált dogmák forrásából kíván cselekedni.
Ma olyan időkben élünk, ma, és nem a távoli jövőben, amelyben az emberek azt mondják majd: Világkezdet váltotta fel a Világvéget
Egyszóval: Nem adjuk Európát!
Sem ármánynak, sem járványnak, sem háborúnak.
Ez lesz a Középből kiinduló Nagy Újraindítás.
Addendum: a nemzeteket nem az állami bürokrácia és az államhatárok tartják fenn, hanem dalaik és költészeteik. Ahogy 1914-ben elkezdődött az új 100 éves háború a végleges világuralomért, ugyanilyen bizonyossággal látszik, hogy 1990-ben elkezdődött a háború harmadik és döntő szakasza.
Ha a vizek nagy apadása Budapestet, Prágát, Varsót, Vilniust, Szentpétervárt és Berlint a tengerfenéken töltött hosszú álmuk után a felszínre hozza, akkor Párizsnak és Rómának, Bonn-nak és Londonnak, Stockholmnak és Oslónak, amerikai nyughatatlanságukat visszafogva, egy pillanatra csendben figyelnie kell.
Mert most jött el Európa órája, holnap már késő lesz.*
Ispánkon, 2022.október 23.