A Teremtés koronája és a Korona teremtése

A WHO március 21-i deklarációja elindított egy eddig soha nem tapasztalt eseménysorozatot, jóformán felforgatta világunkat. Ami történt, olyan erővel és sebességgel történt, amely azelőtt elképzelhetetlen volt. A „lezárás” – ez a kifejezés a világon mindenütt része a börtönprotokollnak – néhány nap alatt futótűzként terjedt el a bolygón. Hivatalos szervek maroknyi „szakembere”, együtt a jól megszervezett és folyamatosan sugárzott propagandával, egyre fokozódó félelmet gerjesztett az emberekben éppúgy, mint a kormányzatokban, mindezt computer-modellekre hivatkozva, amelyet azok építettek fel, akik „tudták”, hogy mi folyik, és senki sem hivatkozott megbízható adatokra, vagy empirikus tudományos gondolkodásra. Minden irányból harmonikusan játszottak a húrokon, a hangversenyt pedig a WHO, a Birodalmi Kollégium, a Johns Hopkins Központ az Egészség és Biztonság Védelmére, Dr. Fauci, Mr. Gates és munkatársaik vezényelték. A kormányzatok felsorakoztak, és egymással versengve követték a diktátumát azoknak, akik „tudták”, hogy mi történik, és egymás után zárták le szociális és gazdasági világunk minden területét, mint az egyetlen végső, megkérdőjelezhetetlen módját az „emberi életek védelmének és megmentésének”. Vajon tehettek volna bármi mást a megteremtett körülmények között? Vajon egy más megközelítés segített volna sokakat megmenteni a szenvedéstől, korai haláltól, most és később, a következményekben? Szinte senki sem foglalkozott ezzel a kérdéssel.

Így telt el egy hónap, miközben egyre több tényre derült fény. Megjelentek bizonyos kritikus hangok (leginkább az ún. alternatív médiában) és lassan terjedni kezdtek, támaszt nyújtva azoknak a keveseknek, akik kezdettől fogva keresték az igazi eredetét és szükségességét ezeknek a szélsőséges intézkedéseknek, miközben a „fertőző betegség-lobbi” szüntelenül táplálta a rémálmot, amely torzításokkal, de egyre láthatóbban vezette – és vezeti ma is – az emberek tudatát egy második hullám felé, mielőtt még megszabadulhatott volna a félelemtől, amelyet az első hullám ébresztett. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a rejtvény darabkái lassan a helyükre kerülnek és körvonalazódik a meztelen igazság sokkoló ábrája.

A Covid 19 krízis egy hatalmasra épített hazugság azon a görbén, ami az egész emberiséget vezeti új évezredünkben, Szeptember 11 óta, egy totalitárius világkormány felé.
A korábbi terv (Agenda 21), amely most Agenda 30-ra változott, egy olyan akcióterv, amely messze túlmutat a „fenntartható fejlődés” propagandáján, miközben technokráciánk – csendben – emberi élet minden aspektusát ellenőrzése alá vonja. Akik valóban tudják, hogy mi és miért történik velünk, szünet nélkül az emberiség pulzusán tartják az ujjukat, hogy lemérjék: milyen sebesen rohanjunk egy új világrend felé, amelyet különleges érdekcsoportok évek óta, mintegy elejtett szavakkal, már többször felkínáltak nekünk.
Kihasználva félelmeinket és többnyire tudatlan naivitásunkat, egy újabb mérföldkő mellett hajtottak el bennünket, és ezt a legutóbbit Covid 19-nek keresztelték, bár a tervben apróbb problémák azért megjelentek. A „korona”, ez a királyi fejdísz, talán mégsem olyan ragyogó, mint amilyennek várták, és lehet, hogy tévedtek a „szörnyeteg vírus” hatékonyságát illetően, de a tervet ez különösebben nem zavarja.
Ez a sűrűn hangoztatott „háború a vírus ellen”, amely tulajdonképpen háború az egész emberiség ellen, már ügyesen felkeltett félelmekre alapozva kezdődött: Greta, a vírus, az oltás, a már hanyatlóban lévő pénzügyi rendszer félresöprése – mindez gyorsvonati sebességgel hajszol minket 2030 felé, talán még gyorsabban, mint amit a naptár jelezni tud.

A tömegek, akik ujjongva fogadták a terrorizmus elleni háborút Szeptember 11 után, elégedetten és engedelmesen fogadták el a megfigyelés szintjének alapos megemelését, most ugyanígy milliók versengve töltik fel okostelefonjaikra a Nagytestvér ellenőrző szervét (vagy szerve-rét?) ami megszünteti még azt a kis magánéletet is, amiről azt hitték, hogy az övék.
Egy a közelmúltban publikált közvélemény-kutatás szerint az emberek kb. 60%-a azonnal sorba állna, hogy megkapja a „nem tudom mi van benne” oltást, legalábbis Dániában ez a helyzet. New York és – április 27-től – Németország is elhatározta, hogy ez az oltás minden állampolgár számára kötelező lesz. Az első „zöld mesevonal”, amelyen Al Gore indított el bennünket, majd beléptetett Greta Thunberg tündérországába, millió és millió ifjú ember manipulációjával, akiket sikerült egy divatos félelembe, sőt hisztériába és nemritkán depresszióba kergetni. Lehetett volna ennél tökéletesebb felépítése annak a programnak, amelyben szerte a világban az állampolgárok hálásan fogadják Nagytestvér-kormányaik biztonságos lezáró intézkedéseit, rendőri és katonai felügyelet segítségével. A „biotechnikai forradalom” nevű pszichózis – egyidőben az 5G felgyorsított telepítésével (a kételkedő megszólalókat elhallgattatják vagy félreállítják) aztán itt van az Identitás 2020 megoldás, az azonnali háború a „disszidens” gondolkodók ellen, és mindeközben a pénzügyi rendszer teljes lerombolása – ezek mind egy nagyobb terv egyes összekapcsolható mozzanatai. A kérdés még velünk van: amikor eljön a pillanat és elhallgat a dobszó, amikor újranyitják a világot, amikor a régit félreteszik, de az új még nincs a helyén – a vákuumnak ebben a pillanatában minek adunk engedélyt, milyen újnak, hogy elfoglalja a régi helyét? Mennyire tiszta a rálátásunk, a felismerésünk azokról, „akik tudják”, megfigyeltük-e őket annyira, hogy mi is tudjunk már róluk valamit, és felismertük-e céljaikat azért, hogy megvédjük emberségünket és az emberiséget, amit éppen most kívánnak elterelni a neki szánt természetes fejlődés útjáról?
Még mindig van annyi istenadta szabadságunk, hogy ezt a magunk számára eldöntsük. *** A továbbiakban szemelvényeket közlünk az ún. renegát vagy alternatív média kiadványaiból, ezek talán jobban elénk állítják a dilemmát, amely egy kérdőjellé vált valamennyiünk előtt, egy végső kérdőjellé az emberi jövővel, a jövőnkkel kapcsolatban.
Kit Knightley, az Off Guardian (egy „politikailag inkorrekt” médiafelület) munkatársa felfedezte, hogy a különböző országokban – felsőbb utasításokra – miképpen számolják a Covid 19-ben elhunyt haláleseteket: hogy egy páciens fertőzötten halt-e meg (bár nem ez volt a halál oka, lehet nem is teszteltek erre), vagy a halált valóban a vírus okozta, ezeket az adatokat rutinszerűen összeöntik. Ezek szerint az egész világon – bizarr utasítások alapján – elhunyt személyek ezreit listázzák vírusfertőzöttnek, akiket azonban soha nem is teszteltek. – Az olasz Egészségvédelmi Intézet adatai szerint az országban számontartott Covid 19 haláloknak mindössze 12%-a van így nevezve. Mivel közismert, hogy 12%-uknak volt még egy nagyon komoly betegsége, 80%-uknak kettő is, felmerül a kérdés, mennyire megbízhatóak az olaszországi járvány statisztikái.

– Március 20-án a német Robert Koch Intézet elnöke kijelentette, hogy minden olyan halálesetet, amely a vírussal fertőzött embereknél bekövetkezett, Covid 19 halálnak neveznek, még ha nem is az okozta a halálát.
– Nagy-Britanniában – ugyancsak felsőbb utasításra – a közösségekben előforduló haláleseteket is Covid 19 halálnak kell minősíteni, még akkor is, ha az illetőt nem tesztelték, esetleg nem is látta orvos. Olaszország, Németország, az Egyesült Államok, Észak-Írország, Anglia, öt különböző kormányzat, akik alapjában véve azt mondják: teljesen rendben van a feltételezés, hogy a páciens a Covid 19-ben halt meg, tehát megjelenhet a statisztikában.
Vajon ez felelős gyakorlat egy lehetséges világjárvány idején?

Emlékeztetnénk arra az információra, amely szerint minden évben 290.000 és 650.000 haláleset írható az influenza vagy influenza-szerű megbetegedések rovására. Ha ezeknek az eseteknek 10%-a – helytelen módon – lehetséges koronavírus halálként jelenik meg a statisztikában, akkor ezek az adatok már teljes mértékben használhatatlanok. Az Egyesült Államokban a CNN képernyőjén egy adott napon megjelenő elhalálozási adatokból könnyen kiolvasható, hogy 18%-uk 80 év feletti idős ember volt, 65%-uk pedig 70 év feletti. A 80 év feletti elhunyt emberek között 60%-nak volt krónikus magas vérnyomása, és 31%-nak cukorbetegsége. Az ebből levonható következtetés, hogy 50 év alatt szinte nem voltak áldozatok, miközben százezrek fertőződtek meg, tízezrek mutattak szimptómákat, de a megszokott módon ki is gyógyultak ebből a furcsa „náthából”. Ezek szerint egyedül a New Yorkban produkált adatok szolgáltak ürügyül a nemzeti hisztériához és a lehetséges gazdasági öngyilkosság elrendeléséhez.

Egy hang Svédországból: minden ellenkező híresztelés dacára nem Svédországban zajlik országos méretű kísérletezés az emberekkel, ezek éppen a többi országban folynak.